2018. március 29., csütörtök

Villanyoltás után

Lekapcsolod a lámpát. Amint a fény kihunyt,
még retinádon ott lebeg a látvány.
Félre nézel, és ismét beúszik, amíg
át nem veszi helyét a vaksötét.
Ágyad most annak vizén lebeg.

És még mindig látod a képeket.
Íriszed maga, mint tüzes karika
sárgán földereng, majd mély vörösbe fordul át.
Még egyes rostjait is számlálhatni látnád,
de folyton kiúszik szemed elől.

Csend. Ilyen korán nem jár még senki kint,
és az eső sem csepeg már, rég elállt.
Elállt rég, már nem csepeg.
A házak ablakain minden redőny lehúzva.
Lehúzott redőnyök mögött halotti maszkkal arcukon
szuszog, hortyog, vagy néma csendben
alszik a város.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.