ma éjjel már nem fagyott.
A szélkerék is áll, nem forog,
kitárom hát az ablakot.
Illatok szállnak rajta be, nyers szagok,
káráló, hápogó, kotkodákoló zűrzavar.
Még korán lehet, de már késésben vagyok,
ott kint az éhes népség vár, indulok hamar.
A hó elolvadt végre, a fagy fölengedett,
és nem soká megérkezik az első fecskepár.
Túléltünk hát megint egy zord telet,
és szívünkben újra minden már a nyárra vár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.