2014. október 13., hétfő

A képzeletbe fagyott idő

Ahol meddő a képzelet, ott befagy az idő,
és mintha végtelenül forgó imamalomban,
éled át újra- meg újra
a múlt megkövesedett pillanatait,
egyre csak azt boncolgatva,
mit kellett (vagy nem) volna
tenni, mondani, vagy elhallgatni itt.

Ez a meddő képzelet.
amely nem teremt,
csak pusztít, tehát nem igaz.
Halandó emberek
számára nem lehet
már benne vigasz.

Hát ne olvaszd fel többé a megfagyott időt,
ha nincsen újjá teremthető jövőd!
Elmúlt az, eloszlott köddé,
csak sorsodat éljed változtathatatlan,
amely abból valaha kinőtt.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.