2014. október 20., hétfő

Aki engem olvas

Tűzben volnék izzó fém,
Víz alatt volnék a fény.
Szélben volnék vad lovas
földben lennék szántóvas.

Éjjel-nappal szerető
vízvezetékszerelő,
bádogos és lakatos:
Tóth Gyula. Nem kapatos.

Bajszot rajzolnék Holdra,
Tejutat az égboltra
ezüstfénnyel festenék.
Nem cseppenne le festék.

Tejúton a szekerem
végigmenne lezseren.
Kihordanám a tejet
ihatnátok eleget.

Tűzben volnék izzó fém,
sötétben világló fény,
földben volnék szántóvas.
Azzá lesz, aki olvas.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.