bár még hív, ide vár vágyam. A vén, irigy
lét nem szán soha meg talán.
Vártam rád: "Gyere már, nem tudok élni így!"
Míg ismét egyedül vagyok,
nem lát már a szemem mást, csak a mély homályt.
Újból földerül ám a fény
létemben, ha a két szép szemed újra kér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.