Nyomorult vagyok, titkolnám nyomorom,
így a hegycsúcsoknak kikiabálom.
Nem hagy megnyugodni a nagy álom,
hogy új virág nőhet még a romokon.
Semmit sem tehet ez álomért senki,
hiszen létrejötte maga a csoda.
Míg nem érkezik, létünk csak kaloda;
ha elmarad, csodátlanul kell menni.
Én tudom: vízcseppben az egész világ,
ha az a kedves köldökében rezeg,
és mindegy, voltak-e, lesznek-e hibák,
amelyeket újra elkövethetek,
a hiány így is, meg úgy is csak kirág
majd a létből. És rám dőlnek a hegyek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.