Szöcske szökkent át a napkorong előtt a délután.
Gyöngyöket potyogtatott el rajta.
Az éjszakában egy vadász meglőtt egy orangutánt.
Nem tudta, hogy vajon az milyen fajta.
Mert sötét volt. Nem napfoltok miatt:
a Nap a Földnek akkor másik oldalán delelt.
A dörrenésre egy vemhes macska megfialt,
az örömhírre csak a visszhang felelt.
Csillagfürt fénylett majd fel az éjszakában,
de a kövér Hold képe akkorra már megfogyott,
illegette magát a tükör-tócsában,
amelyet egy délutáni röpke zápor ott hagyott.
A szöcske közben régen nyugovóra tért,
fűágyán az alkonyattal elpihent.
A vadász neje befejezte az esti mesét
és főzni kezdett, a házban odalent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.