Számoltam a perceket tényleg,
hogy a sarokra akkor érjek,
amikor majd a kapun kijön.
Ha nem késett, átjárt az öröm.
Villamossal futottam versenyt,
és, persze, hogy mindig én nyertem,
amikor ő utazott rajta.
E győzelem pirruszi fajta.
Odavittem kabátját neki,
azt sem bántam, ha más neveti;
nevetségesnek tudtam magam,
magamban gyötrődtem boldogan.
Fekete keretes szemüveg
fogta keretbe az éveket,
és, hogy elvittek katonának,
szétszabta szívemet a bánat.
Negyven éve volt, és reszketek,
amikor megfogom a kezet.
Bár elhúzott egy egész élet,
de két szemébe nézni félek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.