A kenyér mérgezett, a levegő szennyezett,
nem bekötözhetők a sebek.
Józsefet eladták Egyiptomba,
nem marcangolhatták ebek
nagyobb kínba mindezek felett.
Beduinok csillagos ég alatt,
mindegyikük lóháton,
csukott szemmel véletlennel
vágják ki magukat a múlt
bajaiból.
A kép kézzel fogható, konok:
lovat idomít egy arab,
más a tegzét keresi,
amelyet elfed a homok.
Az álomból csak köd marad.
És mintha igaz lenne a dal,
végül szívből szólna,
eltűnik minden, semmi nem marad,
csak a tér, a csillagok és az énekes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.