Miért legyek én szószaporító,
semmi tején légbodorító?
Fessek az égre fellegeket,
hogyha nincsen aki szeret?
Álljak út közepére: szarvas,
"szép koronám nézd! Ide hallgass!"?
Fessek kékre szürke eget?
Minek? Úgysincs, aki szeret.
Hogyha a szívem nem jár táncot,
verssoraimban törjek láncot?
Írjanak csak szebben mások!
Én magamban mélyre ások.
Ebből soknak nem kell semmi,
ezt kell végre tudomásul venni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.