Este volt, a bőrünk összeért.
A parkettán volt elkészítve ágyunk.
Odakint az éjszaka zenélt,
egy pokróc alatt, mezítelenül háltunk.
Az égen fenn a Hold kerek
arca fénylőn kukucskált az ablakon.
Hogy meddig szólt még a zene
a kerthelyiségből, bizony most már nem tudom.
Téged zavart a kislámpa-fény.
Éppen elérted a villanykapcsolót,
és ahogy áthajoltál, fölém,
ajkam ajakaddal csókban egybe forrt.
Nagyon .....Cekci!:))
VálaszTörlésAzok a régi szép idők...mosmá nincs ilyen alkalom, mi?
VálaszTörlésValóban. Ahol most lakunk, nincs a közelben kerthelyiség, meg, igazad van: az utóbbi tíz évben nem láttam a Holdat az ablakból. A Napot is ritkán.
VálaszTörlés