A székesegyház előtti téren,
Canterburyben, egykoron
sétálva, fülembe délben
ismerős dallam osont.
Olyan ismerősen húzta
valaki ott azt a vonót,
mint ha egy erdélyi faluban
tanulta volna a dallamot.
Kérdeztem tőle - angolságomért
erőteljesen exkuzálva magam -
elárulná vajon, az Istenért,
dallama világunk mely tájáról van?
Skócia felföldjén születtem,
válaszolt az ifjú legény.
A zenét e táj adta nekem,
legyen dallama bármily szerény.
Rácsodálkoztam még egyszer:
hogyan is történhetett,
hogy a világ két külön sarkában
ily hasonló művészet született?
Évek teltek el, azóta
sokfelé jártam én,
de a Canterbury főterén hallott nóta
azóta zeng a szívem rejtekén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.