2011. április 12., kedd

Tavasz


Nekem értelmetlen már a tavasz,
hiszen nincsen benne remény:
Én nem vagyok már úgy, mint a kamasz,
élete kezdetén.

Pedig mozdul a szív, ha zsendül a fű,
és zöldellenek a fák,
ha az ághegyeken már nyílik a rügy,
és virágzik ezer virág.

Bárhova nézel, az élet már
győz a halál felett.
Itt az idő: ásót, kapát
újra a kezedbe vedd!

Menj ki a rétre! Vár a határ!
Járd a természetet!
Elmúlt a tél: tárd ki már
a tavaszra szívedet!

5 megjegyzés:

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.