2011. április 20., szerda
Visszalapozok
Belelapozgatok kockás füzetembe,
beleolvasgatok régi verseimbe.
Mindig csodálkozom rajta, mit olvasok:
eszméletlen jó, mit bennük találhatok.
Hogyha életemben egyszer költő lennék,
verset csakis teljes, tiszta szívből írnék.
Épp ilyen versekben szólna majd az ének;
én is így kutatnám, mi végre is élek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Érdekes ez a vers.Első versszakában te vagy aki a saját verseidbe olvasol.
VálaszTörlésA másodikban mintha kívül állóként tetszene, amit látsz és te is ilyen verseket szeretnél írni.
Nagyon tetszik ez a megoldás,pedig csak két versszak.:)
Kicsit skizo vagyok, mit tagadjam ;-)
VálaszTörlés:)))
VálaszTörlés