2011. április 27., szerda

Vérrel, verejtékkel

"Vérrel, verejtékkel" írom verseimet.
E két szó miatt majd kinevetsz engemet:
Rímeim döcögnek, dadognak a szavak.
Témáim megszólod: "Na, ez jó kis alak!

Mindig csak ugyanazt az egy nótát nyúzza.
Nincsen neki semmi képessége újra."
Most kellene ide egy jó antitézis,
ami megmutatja: másként van ez, mégis.

Aztán levonhatnám a konklúziót,
lehetne versemnek a vége csattanó.
Győzedelmeskednék imígyen írásban,
ha már nem sikerül soha semmi másban.

1 megjegyzés:

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.