Van, ki sokáig őrzi egykori napjai árnyát.
Régen nem teszem én. Nincsen erre igény.
Pontjaimat teszem el, mikor este leoltom a lámpát:
minden pontot, amit napjaimért kapok én.
Hogyha elég pont gyűlt már végre, itt az idő, hogy
mindet visszavigyem: Értük jár a halál.
II.
Életed nem egyben, porciózva kapod.
Egy-egy kis adagja tölti be egy napod.
Használd föl minden nap! Sose gondolj arra,
hogy amit ma meghagysz, megmarad holnapra!
Van, ki használt napját szekrénybe akasztja,
huzatot húz reá, naftalinba rakja.
Vállfán gyűjtögeti az elmúlt napokat,
a szekrényt rázárja: ott nem porosodhat.
Én, ha jő az este, beváltom a napot;
amit kapok érte, kupont, azt elrakom.
Gyűjtöm a pontokat. Egyszerre beváltva,
ha majd mind összegyűlt, jó lesz egy halálra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.