Tudom, hogy beszippant a homok,
bármilyen keményen taposok,
úgyis szétfolyik talpam alól.
A helyzetem itt nem arról szól,
hogy beleestem a köcsögbe,
és most tejfölt taposok fröcsögve,
amíg meg nem köpülöm vajjá.
Ha így lenne, hát csak hajrá,
de ha kilopták már a homokot
a talpad alól, és csak a víz marad ott,
azt bizony meg nem köpüli a talpa
senkinek, és az is csak egy marha,
aki azt hiszi, majd kihúzzák az álmok,
még mielőtt a víz, az az álnok
torkán lefolyna száján keresztül,
mert mindenkinek vállán kereszt ül
kényszerből, vagy maga tette oda.
Hát érthető, és nem csoda,
amíg van olyan, aki csak sétál,
és otthon várja a pecsenyés tál,
a deszkát más cipeli helyette,
délutánra magát teleette,
ha nincs más, aki vinné a keresztet,
az ember állandóan csak reszket.
Én pedig folyton arra gondolok,
hogy végül úgyis elnyel a homok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.