Világosodik a reggel.
az ember sötétben kel,
de szürkületben indul el.
Még tompák a fények,
alaktalanok a tények,
de az álmokat temesd el!
Kezdődik egy új nap.
Miért nem örülsz az újnak?
A rémek a homályba bújnak.
Nem lesz sötét a nappal,
ha együtt neveted a Nappal,
akik reád fújnak.
A villamos lassan döcög,
és én itt csendben ülök,
verset pötyögtetek.
Visszaköszönnek az évek,
amióta veled élek,
az elmúlt nyarak és telek.
Világosodik a reggel,
de az elmúló évekkel
mégis a sötét közeleg.
Nincsen sok reményem,
hogy egyszer még megélem
azt, amiért élni érdemes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.