2015. február 22., vasárnap

Vádak alatt

Boldogsághoz nincs közöm,
az életet gyűlölöm.
Minden napom megaláz,
szívja erőmet a láz.

Egy reményem a gödör,
ott az élet nem gyötör,
hogyha nincsen túlvilág,
nem hiányzik a virág.

Ha van hiba: én vagyok,
szívem sötéten ragyog.
Hogyha vád még volna sok,
rögtön összeroppanok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.