Minden nap ott ülök a facebook előtt,
hogy társaságban érezhessem magam,
pedig ez a társaságtól messze van,
hiszen az embert nem pótolja semmi.
Minden reggel ott ülök a villamoson,
könyv kezemben, fülemen fejhallgató,
vagy verset írok, másokét olvasom,
pedig az embert nem pótolja semmi.
És minden héten eljárok egy klubba,
ahol verseim egyikét mutatom,
és meghallgatom másoknak verseit,
mert hát az embert nem pótolja semmi.
És kiderül, ha halálba kell menni
majd, hogy az embert nem pótolja semmi.
jó neked...klubba jársz...gondold el azt akinek csak a silány fészbukk jut...pár félénk, határozatlan lájkkal...
VálaszTörlésEzen lehet segíteni: csinálni kell Veszprémben egy amatőr költő klubot, ahova egy-két hetente négyen-öten összejártok, meghallgatjátok egymást és véleményt mondotok egymás munkáiról. Biztosan van még pár amatőr költő Veszprémben.
VálaszTörlés