mintha újból izzana tűz szivembem,
és a füsttől - újra tüdőmbe jutván -
fogyna az élet.
Nem tudom, hogy most mi okozza nálam:
új tavasz jött; én csakis arra vártam,
földerüljön fényesen éj sötétje
végre az égre.
munka mellett, távol a félelemtől
Végig élném létemet értelemmel
hű szerelemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.