szívemet pedig lyukasra marta
a rajta átgyalogló élet.
Csak vinne valaki még magasba!
Mély csöndekbe süppednek az esték,
bár a tél már elmúlt, most, tavaszra
kifakult a régi, nyári festék,
csak színük emelne még magasba!
Már csak sortól - sorig tart az élet,
mit bánnám, ha még a szív hasadna!
Saját hamvába hal, attól félek,
egy ölelés vinné még magasba!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.