Rózsaszirmok hullottak a vízbe,
s pörögve úsztak át egy híd alatt.
Forogva keringtek, szálltak szinte.
A szerelemből csak ennyi maradt.
Sodorta már, elragadta árja,
vitte őket az elfolyó idő.
A hídon férfi nézte volt párja
arcát a vízben: a szeretett nő
képét a szirmok egy pillanatra
kirajzolták a száguldó folyón,
majd a szirmokat az ár elkapta,
s a tajtékos idő folyt rohanón.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.