2015. április 3., péntek

Vértmagányban

Viseld magányod, mint a vértet!
Hiába nőtt három fiad,
tudhatod, egyikük sem érted
lett már felnőtt és szabad.

Hordd csak vérted, eddzd keményre!
Legyen fényben csillogó,
ha benne nincs is ok reményre:
jéghideg, ha hull a hó.

Viseld magányod, mint a vértet!
Nyíl sem hatolhat rajta át.
Bent tartja, ha nem is kérted,
dobogó szíved dallamát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.