Egervári József novellája nyomán
Lyuk van a homloka közepén,
négyszögletes, csákány ütötte.
Régen volt már a te meg én.
Tárt karral zuhant a kövekre.
Tágra nyílt szemei meglepettek;
- de hát miért? - kérdezik a szemek.
Nem várhatnak több feleletre,
A test kihűlt, a pupillák merevek.
Ott hagytál még kettőt
- szólt utolsót - drágám!
Feszültség lett ettől,
megfizetett drágán.
A csákány középen,
homlokon találta.
Bement rajta szépen.
Várja a faláda.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.