talpam alatt a mozaikkövek.
Kóválygásomat abba nem hagyom,
hisz' a Nap rám sugarakkal lövet.
Szürke a cement és halvány piros;
a veszélyesség mértékét jelzi,
szürkén állni lehet, lépni tilos.
Magas a vízszint, messze a felszín.
Felérni addig már reménytelen,
amíg tart tüdőmben a levegő.
Fulladok. Lila foltok testemen
jelzik, már nem túl hosszú a jövő,
még ha egy sávban a szürke cement
jelzi is: itt a lét veszélytelen,
a levegőtlen jövő leverő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.