Olvasni kellene,
de gyarló vagyok, és rövidül az élet.
Kifogást keres az elme:
már fáradok, és sok a napi dolog, félek.
Betárazva vár rám
a könyv, író, költő, olvasnivaló,
s eltérít az ábránd:
anélkül is felfogom, ami a való.
Pedig dehogy! A világot
meg csak tapasztalással ismerem,
ha nem szagolgatom, mint virágot,
de boncolom.
Nincs istenem,
aki megsúgja nekem az igaz utat.
Az ember addig él, amíg a végeken
új világokat kutat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.