Louise Glück Late Snow c.
verse nyomán
Hét éven át gyakorta láttam
én
a szomszéd asszonyt
tolószékben tolni férjét.
Ő meg csak ült, és nézett
mozdulatlanul.
Olykor gurgulázó hangot hallatott,
s nem nézett vissza párjára
sosem.
De egy tavaszi szép
vasárnapon
kristályból metszett,
mozdulatlan arcát
felém fordítva rám meredt az
ablakon keresztül.
Egy éve ősszel eltemették.
aztán az első hó gyorsan
megérkezett,
és a szomszéd asszony ritkán
jár azóta ki.
Emlékszem, egykor, nyári
estéiken
a tóparti sétaúton
kart-karba öltve,
meg-megállva, csillagok közt
válogatva andalogtak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.