Évek óta a semmi gyötörte.
Nem is mert aludni szinte már.
Ha benézett bármilyen tükörbe,
senki sem tekintett vissza rá.
Kint az utcán mindenki fellökte,
és elmaradt mind a volt barát.
Átesett kezein a bögre,
ha próbálta tölteni borát.
A neve más lett az anyakönyvben,
mint ahogyan megtanulta rég,
elfeledte végül, bár nem könnyen,
egy-két év sem volt arra elég.
Aztán nem volt ellene mit tenni:
végleg az lett, ami volt is. Semmi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.