Egymásba gyűrődött időrétegek,
mint az invertálódott történelem,
történnek meg az események velem,
és én csak nézek, akár a részegek.
Megismételve meg is őriztetek
mindent, ami gyomorforgató elem.
Amire végül elérkezett telem,
fiatalabban sem mennék veletek.
Ez az út ismét a pokolba vezet.
Keserűségét évek óta nyelem.
Nem igaz, hogy amit tisztán lát szemem,
nem fogja föl elbódított eszetek!
De ne higgyétek el! Nem vagyok vátesz.
Ami van, arra az idő még rátesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.