2011. július 11., hétfő

Bányató


Tűz a Nap negyven fokon.
Ha rád szólok, ne vedd zokon!
A víz hideg, s ha ugranál,
a láb görcsöl, a szív leáll.
A parton fekve fölhevülsz,
s a bányatóban elmerülsz.
A víz beljebb már nem sekély,
pár méter, s jön egy meredély.

Ha jó úszó vagy, is vigyázz!
A víz alól egy roncs kiáll,
Rozsdás alkatrész lóg ki ott,
nem látható a víz alatt,
hogy meddig nyúlik el tova.
Hát ne legyél túl ostoba,
a veszélyt kerüld messzire,
hisz nem várhatsz itt Nessire,
hogy víz alól majd kiemel,
a partra tesz, vagy kiterel.

Ha besöröztél délután,
ne menj a vízbe, egy komám!
A bányató vize hideg,
lehűti majd a testedet,
és kába fejjel nem tudod,
hogy meddig tart még az utad.
S, ha elmerülsz a víz alatt,
hiába hoznak már halat:
ha jő az este, nem leszel,
és vacsorát már nem eszel.



1 megjegyzés:

  1. Még gyerekek voltunk amikor a közeli bányatóban elmerült egy velünk idős fiú! Ketten mentek fürödni a másik ha akarta volna sem tudta volna megmenteni mert ahogy beugrott azonnal elmerült.Tragédiaként fogtuk fel mint gyerekek!
    Köszönöm a verset tetszett.Igazi intelem!

    VálaszTörlés

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.