2011. július 16., szombat
Kerti munka
Elfáradok a kaszálástól.
Nem vagyok már negyven.
Szuszogni is alig bírok
ebben a melegben.
Kora reggel attól féltem,
eső lesz belőle,
de bárhogy nézek az égre,
nem lelek felhőre.
Pedig árnyékot vet a fa,
fejemen kalap van,
de a hőség igen nagy ma:
árnyékban vagy hatvan
fok is lehet. Bár ez túlzás,
hogyha meggondolom,
úgyhogy inkább még pár húzás,
és pihenésre fogom.
Lassan a víz is elfogyott
minden üvegemből.
Patakokban le is csorog
most már a bőrömről.
Elég volt a munka mára!
Abba kéne hagyni,
mert mindennek van határa:
meg nem kell szakadni.
Egy darabot ma is mentem
előre a telken.
Nincsen oka senkinek sem,
hogy szememre vessen.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Aranyos.Kösz.
VálaszTörlésNehogy megszakadj, fogd pihenőre :)))
Én már napok óta ezt teszem, mert döglöm meg a hőségtől...
Nem szokta a cigány a szántást??? :-))
VálaszTörlésLehet, hogy az sem, de én sem, az is biztos :-) Olyan izomlázam volt, tegnap, hogy még! Meg a tenyeremről is lejött egy kicsit a bőr, kezdtem egész fiatalosan érezni magam :-) Pont ott szedte le a bőrt a kasza, mint valamikor a nyújtó.
VálaszTörlésEdzésnek jobb, mint a konditerem és még fizetni se kell érte.
VálaszTörlésSzokatlanul hangulatos vers. Valami baj van? :))
VálaszTörlés:-))
VálaszTörlés