2011. július 14., csütörtök

Fehér bohóc

Mily gonoszság lakik benned,
hogy így bánsz velem
Hiszen nyitott könyv előtted
egész életem.

Arcodon nem tükröződik
soha érzelem,
éjsötét pillantásod is
milyen kegyetlen.

Tudom: makulátlan ruhád
csillogó fehér,
és nincs ember, aki hozzád
valaha felér.

Lelked oly sivár, mint a hó,
szíved is kemény.
Soha nem lágyít meg a szó.
Erre nincs remény.

Nincsen benned megértés,
nincsen benned vágy.
Csakis a hatalomféltés,
mi nyugtot nem hágy.

Gúnyold szegény Augustot,
aki lánggal ég!
Szemed, ha rávillantod,
fagyos, mint a jég,

de ha megérkezik majd
a cirkuszigazgató,
neked is lesz akkor jaj,
ha műsorunk nem jó!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.