2011. július 31., vasárnap

Tudom (Blog Entry)


Én pontosan tudom, mi kéne ahhoz,
hogy végképp elmaradjanak a verseim.
És azt hiszem, ki olvasott belőlük párat,
felmérte már ezt, és csak rálegyint.
Így hát cinkosan kacsintsunk egymás szemébe,
és ne mondjuk ki, mit úgyis láthatunk,
hogy tovább daloljuk egymás örömére(?)
ezt a mi kis vigasztaló dalunk.

A lét adott, az ember változó,
és változó, ahogy megéli azt.
Mi egyikünknek talán öröm hozó,
a másiknak lehet súlyos ballaszt.
S, hogy milyen útra térünk, egyikünk sem tudja,
hiába tervezi előre el.
Az útelágazásoknál kérdezheted Istent újra,
de általában semmi sem felel.

Ha magadba nézel és emberséget találsz ott,
szerencsésnek tekintheted magad,
ha nem tettél soha sem máshogy,
mint erkölcseid által meghatározottan szabad.
S, hogy hová vitt utad az elágazásokon keresztül?
Ez bizony csak részben rajtad állt.
Hogy mit kezdesz helyzeteddel, mikor mit döntesz,
szerintem ezen fordul meg az egész világ.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.