2011. július 1., péntek
Miért?
Én ezt az egész szart nem értem.
(Ezt az egész dolgot én nem értem.)
Nyilván sok ember van így vele.
Minek jön el minden nap a reggel,
ha úgyis lesz megint éjjele?
Miért is kezdődnek el a dolgok,
hogyha egyszer véget érnek mind?
Minek teszünk a lyukakra foltot?
Mellette majd kiszakad megint.
Mi végre kell megszületni, s élni,
hogyha egyszer úgyis meghalunk?
És mi végre vágyódni, remélni,
hiszen végül közös lesz utunk?
Miért is kezd újra minden ember
oly sok megélt csalódás után
néha egy-egy újabb szerelembe,
ha tudja, hogy rá a semmi vár?
"Kit anya szült, az mind csalódik végül",
hát mire jó ismét a remény?
Én azt hiszem, mert halálra rémül
mind, ki látja, léte mily kemény.
Az idézet József Attila Kései Sirató c. verséből való.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Voltam már mély depresszióban,amikor hasonló gondolatok foglalkoztattak.Csak én nem tudtam volna így megfogalmazni.És a sok miértre azóta sincs válasz.
VálaszTörlésAz utolsó versszakod utolsó sorával vitatkozom csak.
Mert azt nem tudjuk, csak sejtjük hogy "rá semmi se vár"
Azt azért megtudom válaszolni, hogy azért kezdünk bele egy újabb szerelembe mert reménykedünk, hogy tévedünk abban hogy nem vár ránk semmi.:)
Köszönöm a verset csak ismételni tudom magamat, nekem tetszett ez is!