Vándorunk most hirtelen nagy fába botlik.
Mint királynak fejfedője, őszi lombja.
Már fogyó az esti fény bár, újra lángol
lombkoronája.
Éjre szél jő, szélvihar, de berkenyének
fürtje hízik. És az égen - jól figyelj csak -
százezer szám csillag izzik szerteszórva
fák tetejében.
Meg kell jegyezzem, ez nem szigorúan vett fordítása a Tranströmer versének, noha eléggé közelről követi azt helyenként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.