Nem profiknak

Én verset sosem írok íróknak,
csak magamnak, és az olvasónak.
Ha kritikusnak nem ízlik versem,
hogy mit egyen, azt megmondom nyersen.

Az én versem soha sem jópofa,
még ha nem is mondogatna oda.
Amit írok, az ritkán nyalatnyi,
a bú sem póz, és nem árnyalatnyi.

Írni én még soha nem tanultam,
erre nem is predesztinál múltam.
Versem nélkül telik minden este?
Szegény marad irodalmunk teste.

Én a verset nem írom írónak,
ahogyan írok, gyakran megrónak:
"Nézd csak! Elszállt egy század fölöttem!"
Na és? Mindig markomba röhögtem.