a csattogás is végre véget ér.
Egy körte fénylik csak a ház falán,
körös-körül sűrű most az éj.
A sínpár, mint két szürke fényvonal,
a messzeségben tán találkozó.
A szél se rezzen. Nincsen semmi zaj.
A fény, lehet, hogy itt halált hozó?
Egy óra tán, vagy fél három lehet?
Az időérzék eltompult nagyon.
Próbálkozunk egy játékkal veled:
hogy' üssük ezt a holtidőt agyon?
A pad rövid, feküdni nem lehet,
s ha elfeküdnél, șef de stație
szól, nu este permis itt nekünk.
Majd eltűnik, mielőtt kérdezünk:
az állomást, hogy ő vezeti-e.
Majd véget ér ez élhetetlen éj,
mert tudjuk, újra fölkel majd a Nap,
s ha vonatunk az állomásra ér,
tovább megyünk. Nem lesz, ki boldogabb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.