2015. november 2., hétfő

Lepusztult kert

Lepusztult kertté vált a lelkem.
Nem nyílik benne többé gondolat,
hogy messze űzné minden gondomat.
Csak állnak itt a fák szárazon, meredten.

Itt nem dalol madár az ágon,
dallamot csak meddő szél énekel,
monotont. Ez senkit sem érdekel.
Néha már csak a csöndet várom.

Lepusztult kertté vált a lelkem.
Fölveri a dudva, gaz és a gyom.
Hogyha megműveletlenül hagyom,
értéktelenné lesz a telkem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.