céltalan, csillanó csöndek között.
Minden vágyam szívesen feladnám:
jobb, ha az agyba Semmi költözött.
Nem tudom, miért jönnek a képek,
nem értem, hogy' meredt meg az idő,
a nagyvilágból csak annyit érzek,
hogy szinte fullaszt már a levegő.
A szimbólummal, hogy: barna bábok
nem tud kezdeni e versem sokat,
én annyit azért még tisztán látok:
nincsen szívük, amit kés hasogat.
Bámuljatok bambán barna átkok!
Sík arcotok most mégis hívogat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.