2014. január 28., kedd

Ifjú költő nem voltam soha

Ifjú költő nem voltam soha,
rajongani nem rajongtam versekért.
A költészet nem volt túl mostoha,
de nem voltam, aki mindent megért.
Csodáltam kezdetektől a költészetet,
és az embert, mind, aki csak verseket teremt,
és meg nem értettem sokáig, hogyan lehet,
hogy új világot alkotnak magukban, odabent.

Pedig a képlet egyszerű:
csak pár mondatot rakosgatok
egymás után, és összeáll a vers,
s ez lehet csodálatos és nagyszerű,
vagy lapos, sületlen, nyers,
hogy nem látja meg a másnapot.

Én nem hiszem, hogy nagy csoda
lenne mind, aki csak verset ír,
hiszen a vers is csak oda-
rakott szavakból áll, mint a hír,
ami az újságok címoldalán
kedélyedet borzolja fel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.