Vízfestmény a tengerről

Tengerhez kellene eljutnom egyszer
apám talán elvitt volna oda.
De apám már rég elnyelte a tenger,
vagy talán másik százezer csoda.

Nem láttam eddig még sose a tengert,
csak este, ülve a tévé előtt.
Néztem a sok barnára lesült embert.
Mehet, aki gazdag és már felnőtt.

Képet is festettem, rajta a vízzel,
távolban úszik egy fehér hajó.
Hogyha a pénzünket megszorzom tízzel,
akkor se' mondanák gyere, na jó!

Nagyapám azt mondta, látta a tengert,
de anyám sem volt még a partján soha.
Nagyapa átkelt a vízen, és nem nyert,
visszajött, így lett sorsa mostoha.

A többiek utaznak minden nyáron.
az osztályból még a tengerhez is,
Menjenek! Tőlük én nem sajnálom,
én nem leszek sohasem olyan irigy.

De el kell menni a tengerhez egyszer,
bár apám már nem vihet el oda.
Kérdeztem anyámat már százezerszer,
hol járhat. Nem jön már többé haza.