2014. január 28., kedd

Baromfiudvaron

Csak rohanok körbe az utamon,
amíg fölöttem kering a végzet.
Tyúkeszemmel majd megtapasztalom,
milyen is, ha csőröm csíp fel férget.
Vijjogása ijeszt, lecsapni nem mer:
az asszony jár most kint az udvaron.
Kezében fényesen villog a fegyver.
Hogyan használja, én nem tudhatom,
de engem véd, mint ahogy megvédett
korábban is, ha ránk támadt a vész:
visszaterel, ha a tyúk eltévedt,
ahol a baj nagy, mindig odanéz.
          Itt jön most is, megfog és felemel.
          Ez tényleg fegyver? vagy új eledel?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.