2014. január 2., csütörtök

Elvetélt a nyár

Igazat mondtál nekem a nyáron.
Most már teljesen meg is értem én,
amikor elhagyott minden remény.
Ami megtörtént, akkor sem bánom.

A nyár izzása őszre elvetélt.
A csillagzatok most rendeződnek
rácsba, amikor beszennyeződtek,
és tisztává őket már csak a tél
teszi majd, ha az emlékek fehér
havával fedi el a múlt sarát.

A fényesen rudas csillagszekér
szállítja ma már szavaid hadát
oda, ahol a vággyal összeér
a múlt, amelyben izzik még a nyár.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.