A tőzegrétegből grafit
préselődik nyomás alatt,
hogy megírhassa titkait:
rétege mennyit is haladt.
Ha napvilágra jő a vers,
amiről a grafit mesél,
lehet ritmusa bármi nyers,
szertefújja azt majd a szél.
Nagy a nyomás a föld alatt;
a grafit gyémánttá nemesül.
A világ meg mit sem haladt:
sokan nem élnek emberül.
De ha tovább nő a nyomás
a rétegen, a föld alatt,
a kemény gyémánt utat ás
a fedőin át, ami maradt
fölötte még, mint elnyomó.
Azt szertefújja szél, a hó
leve mossa sárrá széjjel.
Nappalra majd nem jön éjjel,
a gyémánt marad ragyogó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.