Orbán, úgy tűnik, visszatért oda, ahonnan indult: a Kommunista Ifjúsági Szövetségből. Az - állítólag - jobb oldali politikus már a Szociáldemokrata Shultzot elvtársazza, "Shultz elvtársnak üzenem".
Nem csoda: rendszere a nácizmus és bolsevista kommunizmus bájos elegye - most putyinizmussal bővítgeti éppen - nyilván feljogosítja erre, mint ahogyan KISZ-es előélete is. Bárt az "ő" "Shultz elvtársa" soha nem volt kommunista, amíg Orbán elvtárs KISZ szervezetének eredeti neve: Kommunista Ifjúsági Szövetség, amellyel szemben csak azért alapította meg sajátját, mert volt egy ellenlábasa, aki kigolyózta őt a KISZ Központi Bizottság tagságából. Úgy hívták: Gyurcsány Ferenc.
Megjegyzésre méltó, hogy valóban: sem a nácizmus, sem a bolsevizmus nem volt liberális, mindkettőre méltán illik a liberalizmusból fosztóképzővel képzett jelző: illiberális.
A szóról tudni kell, hogy pontosan fedi Orbán álmát: a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapuló rendszer tagadását, amely tehát az állampolgárok rabságán, és származásuk, vagyonuk, bőrük szín és egyéb tényezőkön alapulő megkülönböztetésüket hírdeti, minthogy tagadja ezen liberális elveket. Tagadja a véleménynyilvánítás, a vallás és a gondolkodás megválasztásának szabadságát, tagadja a piacgazdaságot, és általában mindenféle szabadságjogot.
Ennyit a kommunistából illiberálisáá vedlett politikusról, aki a vallás egykori ócsárlásából ("csuhások térdre") érdekből templom-járó csuhássá vált maga is - noha a pata kilóg a reverenda alól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.