Zúg a Semmi fejben a sötét.
Emlékem a szürke, nincs is tényre
hatalmát apja bírta övét.
Nem szem látott tekerten még gyolcsba,
botlott lépcsőn mégse meg a láb.
Tüzét a hitetlenség eloltsa,
ura, mutatta, élet és halál.
És távolodik tőlem most Semmi
már az élet jön vissza belém,
csakhogy újra végig kell majd menni
az úton. Már nincs bennem remény.
Halottat támasztani csak ennyi:
"Lázár, jöjj!". De elmarad a fény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.