Előlről kezdtük már megint.
Ismerjük már régen,
mégsincsen, aki megint,
és vágna minket képen.
"Mire lehull a levél",
a fű pirosra festve.
A kilógó bél nem regél.
Bevonultunk Pestre.
Újra kezdjük minduntalan,
a véres orr hiába,
a célt, ha látnánk, hasztalan:
fejünkl folyton kába.
Állandóan szól a dal:
"hogy lehullnak a levelek",
de nem mondja sok fiatal:
elo innen! Már le veled!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.