Csak tragédiákról vágyom írni,
mert tragédia az életem,
amit alig lehet kibírni,
amikor a vers nincs velem.
Belátom, hogy szövegeimben
nincsen sok költői erő.
Nézhetem onnan, vagy nézem innen:
nem emel, hanem leverő.
Írni csak tragédiákról vágyom
komor, sötét énekeket,
mert magam körül ezt látom.
Leragasztani szememet;
jó, hogy életből nincs kettő-három.
Minek, ha nincs, aki szeret?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.