Ha rálépnénk, tovaszökken, ránk nevet.
Incselkedésében nincs semmi indok,
ha kiterülnénk, majd jön egy új menet.
Ágy alá surran, hogyha sarokba szorítod.
Utána másznál: a plafonra fölrepül.
Falon kúszik a zugba, ahol a síbot
tüskés vége örömtől fényre derül.
Kedves fény! Te drága, ragyogó gyermek!
Gyere, ne hagyj itt, játsszál még velünk!
Nélküled újra sötétek lesznek a termek,
és gyászba borul megint az életünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
A megjegyzés jóváhagyás után kerül megjelenítésre.